Környező települések

A somlói borvidék környékén jó néhány településsel találkozhatunk, amelyek körbe ölelik a Somlót. Mindegyik településnek megvan a maga története, s a települések élete többé-kevésbé összefonódik a Somló életével. Fontosabb települések: Somlójenő, Somlóvásárhely, Somlószőlős, Pápa – amit a Somló fővárosának is neveznek –, Magyarpolány és még sok más hegyközség.

Somlószőlős

A község Veszprém megye nyugati részén, a Somló nyugati lábánál terül el, a 8-as számú főközlekedési úttól 5 km-re. Mezőgazdasági jellegű község, domináns a szőlő- és a szántóföldi növénytermesztés. A község külterületének a Somló-hegyre eső részén a szőlőművelés a meghatározó. A jellegében kisalföldies táj nagyobb részén szántóföld, legelő és erdő található. Mai nevét a szőlőművelésről kapta. Írásos emlékek már 1211-ben és 1266-ban megemlítik, de később 1488-ban, 1568-ban is találkozhatunk a Nagh-zewlens, a Nagy Zeles névvel. A legújabb időkig Nagyszőlősként ismert helység az 1900-as évek elejétől vette fel a ma is használatos Somlószőlős nevet.

Somlóvásárhely

A Somló-hegy déli lábánál, a Torna-patak partján fekszik. 194 hektár területen folyik szőlőtermelés. Viharos történelme során a község elnevezése többször is változik. A IX. században Durnava, a XI. században Tornova, a XII. században Torna, 1270-ben Appachasomlyo néven, 1365-ben Apachavasarhel, 1423-tól a Vasarhel formát használják. 1687-ben a Székes-Vásárhely elnevezés az általános, viszont a XIX. századtól már a mai nevén jelzik a térképek.

Magyarpolány

A települést 1171-ben említik először, később, a török kor háborúi során elnéptelenedett. A falut újraépítették, majd 1752 környékén német telepesek is érkeztek. Kettős falucska alakult ki: Német- és Magyarpolány, melyeket csak egy szekérút választott el, de két bíró igazgatott. Közös uruk a zirci apátság volt. A falu nemzetközi hírű nevezetessége a Petőfi utca. Az itt álló szép bakonyi házak bemutatják a régi faluszerkezetet. Hazánkban nem nagy azoknak a településeknek a száma, amelyek azzal büszkélkedhetnek, hogy olyan utcasoruk van, amelyben csaknem minden ház műemlék jellegű. Magyarpolány ilyen település, de nemcsak műemlék jellegű utcasora, hanem maga a településszerkezet is a régi falusi praktikumot, a falusi embernek a természettel való együttélését és vallásosságát idézi. A terület 1990 óta a Nemzeti Örökség része. Magyarpolányt a napjainkig megőrzött hagyományos faluképért 1993-ban Europa Nostra-díjjal tüntették ki. A faluban számos vonzó kulturális rendezvényt tartanak. A késő barokk, 1780-ban épült kálváriánál rendezik meg minden évben a nemzetközi hírű Polányi Passiót.

Pápa

A 33 000 lakost számláló Pápa Magyarország egyik legszebb barokk kisvárosa. A Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekszik, a régió kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja. Történelmi város, első írásos emléke 1061-ből való. Jelentőségét, fejlődését mutatja, hogy már a XIV. században polgári kiváltságokkal felruházott város, majd a következő század elejétől mezőváros. Megtelepedett itt előbb a ferences, majd a pálos rend. A késői középkorban a protestantizmus legjelentősebb központja a Dunántúlon. A templomok városának is nevezik, hiszen 13 szebbnél szebb templommal büszkélkedhet. Pápa Város Önkormányzata 1997-ben határozattal döntött arról, hogy – tekintettel a több mint 170 pápai lakóhelyű somlói szőlőbirtokosra – szorosabbra fűzi kapcsolatát legkisebb történelmi borvidékünkkel, a Somlóval. A megállapodás értelmében Pápa minden évben megrendezi a „Pápa a somlói bor városa” elnevezésű borfesztivált, ahol a somlói gazdák gazdag program keretében mutatják be kiváló minőségű boraikat. A kísérő műsorok szakmai és szórakoztató jellegűek. Szakavatott zsűri ítéli oda Pápa város díját a legjobb somlói nedűnek. E színes, a Somlót turisztikai szempontból is bemutató rendezvény évről évre számos látogatót, köztük egyre több külföldi vendéget vonz.

Ezeknek a településeknek az életére akarva, akaratlanul hatással volt a Somló, de ez fordítva is igaz, a települések is hatással voltak a Somlóra. A településeknek a Somlóval megadatott egyfajta turizmus, amit még jobban ki lehetne fejleszteni, s így kölcsönösen jól járnának: a turizmusnál nagyobb lehetőség egy táj, egy kultúra megismertetésére nincs. A Somló esetében minden adva van: gyönyörű történelemmel és hagyományokkal rendelkező települések, csodálatos múlttal és jelennel büszkélkedhető borvidék, ami még messze nem tárta fel a benne rejlő kincsek legjavát. Ha ezek a települések még jobban összefognának a Somlóval, és karöltve alakítanának ki egy egyedi marketinget, hatalmas lökést adhatna a Somló és a környező települések fejlődésének.

Forrás: Lang Gottfried -A bormarketing szerepe és lehetőségei Magyarországon - a Somlói borvidék tükrében